A 6 órás futás után megígértem, hogy részletesebben is írok arról, mi állhat a gyors regeneráció hátterében és hogy az elmúlt években milyen szemléletváltáson mentem keresztül.
Ehhez azonban vissza kell mennünk néhány évet az időben. Egészen addig a pillanatig, amikor eldöntöttem, hogy ezt a sportot a lehető legmagasabb szinten szeretném csinálni és ráírtam Szerencsés Szabolcs barátomra, hogy akkor jöhet az újrakezdés.
Amikor elkezdtem komolyabban edzeni, rengeteg hibát követtem el. Mai szemmel nézve túl sok gyors munkát végeztem. Akkor még nem volt mögöttem valódi tapasztalat, csak csináltam az edzéseket, hajtottam előre és hittem benne, hogy minél többet dolgozom, annál jobb leszek.
A fejlődés valóban jött, de vele együtt a sérülések is. Szinte folyamatosan volt valamilyen problémám. Mire kijöttem az egyikből, már jött a következő. Aki régóta követi az oldalaimat, biztosan emlékszik rá, hogy gyakran számoltam be kisebb-nagyobb sérülésekről, fájdalmakról vagy olyan versenyekről, amelyek nem úgy értek véget, ahogy szerettem volna.
Minden egyes kudarc után rengeteget gondolkodtam azon, hogyan lehetne ezt megszüntetni. Olvastam, kutattam, próbálkoztam. Különböző regenerációs módszereket teszteltem, hideg-meleg terápiákat, nyújtásokat, mobilizációs technikákat és sok olyan dolgot, amit részben magam alakítottam ki a saját tapasztalataim alapján.
Ezek sokszor működtek is. Néhány nap vagy hét alatt helyrehoztak egy-egy problémát, újra tudtam edzeni, újra tudtam versenyezni. Csak később jöttem rá, hogy valójában nem a probléma okát oldottam meg, hanem a következményeit kezeltem.
Benne ragadtam egy mókuskerékben. Edzés, sérülés, regeneráció, visszatérés, majd kezdődött minden elölről.
A fordulópont az volt, amikor megértettem, hogy nem egyszerűen egy erősebb futót kell építeni, hanem egy olyan testet, amely képes elviselni a folyamatos terhelést. Ekkor értettem meg azt is, hogy a fejlődéshez nem elég jól edzeni. Ahhoz gyakran kell edzeni. A gyakori edzéshez gyors felépülés kell, a gyors felépüléshez pedig magas szintű regeneráció.
Sokan ilyenkor rögtön a jeges fürdőre vagy a masszázsra gondolnak, pedig a regeneráció ennél jóval összetettebb. Ide tartozik a megfelelő mozgás, a pihenés, az alvás, a stressz kezelése, a mentális feltöltődés, a különböző hőterápiák és talán mindenekelőtt a minőségi táplálkozás.
Én ekkor kezdtem el úgy tekinteni a regenerációra, mint a teljesítmény egyik legfontosabb elemére. Nem a verseny előtti héten, nem egy sérülés után, hanem minden egyes nap. Mert nekem minden nap egy kicsit erősebbé kell válnom.
A futás során több ezer becsapódás éri a szervezetet. Minél gyorsabban futunk, annál nagyobb erők hatnak az izmokra, az inakra és az ízületekre. Ha ezek nem tudnak megfelelően helyreállni, előbb-utóbb jönnek a problémák.
Ezért kezdtem egyre mélyebben foglalkozni azzal, hogyan lehet a szervezet építő és regeneráló folyamatait támogatni. A gond csak az volt, hogy minél többet tanultam, annál több készítmény jelent meg körülöttem. Egyik doboz innen, másik onnan. Külön a verseny előtti dolgok, külön az edzés utániak, külön az ásványi anyagok, külön az aminosavak.
Volt időszak, amikor fél bőröndnyi dobozt hordtam magammal. Ráadásul sokszor még így sem volt egyszerű. Elfelejtettem valamit, felborult a rendszer, összekevertem a sorrendet vagy egyszerűen túl bonyolulttá vált az egész. És ami talán még nagyobb probléma volt, hogy nem nagyon találtam olyan embert vagy céget, aki egyszerűen, érthetően és sportolói szemmel magyarázta volna el az egészet.
Ekkor fogalmazódott meg bennem először, hogy erre valamilyen egyszerűbb megoldást kell találni.
Ahogy telt az idő, egyre jobban kirajzolódott, hogy mire van valóban szükségem. Kezdetben természetesen még különböző készítményekből raktam össze a rendszert. Próbáltam megtalálni azokat a dózisokat és összetevőket, amelyek nálam működnek és amelyek a legjobban támogatják a felépülést.
Tulajdonképpen már akkor is nagyjából azokkal a mennyiségekkel dolgoztam, amelyekkel ma is, csak akkor még több dobozból, több lépésben kellett összerakni mindent. Ahogy egyre jobban összeállt bennem, hogy mire van szükségem, a rendszer is egyre egyszerűbb lett. Sokkal könnyebbé vált a napi rutin, nem maradtak ki folyamatok, nem kellett azon gondolkodni, hogy mit vettem be és mit nem. Egyszerűen természetes részévé vált a mindennapoknak.
És ez talán fontosabb volt, mint elsőre gondoltam. Mert a legjobb rendszer sem ér sokat, ha nem lehet hosszú távon következetesen alkalmazni. Így viszont mindig tudtam, hogy aznap is megtettem mindent annak érdekében, hogy a szervezetem a lehető legjobb körülmények között tudjon regenerálódni és alkalmazkodni az elvégzett munkához.
Volt még egy problémám. Az intenzív edzések után gyakran annyira felpörgött a szervezetem, hogy nehezen tudtam elaludni. Sokszor forgolódtam, felületesen aludtam és reggel nem éreztem magam igazán kipihentnek. Pedig a regeneráció egyik legfontosabb eleme éppen az alvás. Ezért kezdtem foglalkozni azokkal a megoldásokkal is, amelyek segítenek megnyugtatni a szervezetet és támogatni az éjszakai helyreállító folyamatokat.
Az elmúlt hónapok eredményei, a 100 km-es országos csúcs és a 6 órás magyar rekord, nem egyetlen edzés vagy egyetlen jó nap eredményei. Sokkal inkább annak a következményei, hogy hosszú idő után végre képes vagyok folyamatosan minőségi munkát végezni, nagyobb megszakítások nélkül, kevesebb problémával és jobb felépüléssel.
Évekkel később ebből a gondolkodásból születtek meg azok a termékek is, amelyeket ma használok és amelyek mögött ugyanaz a filozófia áll, amit futóként is vallok. Ne bonyolítsuk túl azt, ami lehet egyszerű és működőképes.
Nem csodaszert kerestem. Egy olyan rendszert kerestem, amelyet minden nap következetesen lehet alkalmazni.
Mert a fejlődés valójában nem az edzés alatt történik, hanem az edzések közötti időszakban. Amikor a szervezet helyreáll, alkalmazkodik és egy kicsit erősebben építi vissza önmagát. Ha ezt nap mint nap jól csináljuk, akkor a sok apró fejlődés összeadódik. Ebből lesz a nagyobb terhelhetőség, a jobb teljesítmény és végső soron az a test, amely képes elviselni azt a munkát, amiről korábban azt gondoltuk, hogy lehetetlen.
Nem attól leszel jobb sportoló, hogy egy nap nagyon keményen edzel.
Hanem attól, hogy képes vagy másnap, harmadnap és századszor is minőségi munkát végezni.
Ennek pedig az alapja a regeneráció.
A kis saját szintemen ugyan ebbe a “mókuskerékbe” kerültem mint Te, mikor a határomat feszegettem. Nagyra értékelem a munkát amit beletettél. Biztos kipróbálom a terméket